Tamara születésnapja

Aránylag korán lefeküdtünk előző este, kihagyva Hegyi Pali barátunk tejfakasztó buliját, melyet a Fészek klubban tartott Szegeden. Sajnáljuk, mert tényleg ránk fért volna és Paliékat is szeretjük, de Tamarát már nem tudtuk elhelyezni estére, valamint mind a kettőnket a következő nap sikere foglalkoztatott. Reggel még sem, a bogrács sem, én nem tudtam mi lesz velünk bennünk. Illetve a disznócomb, mint alapanyag biztos volt. Éjszaka felébredtem közeli kutyaugatásra, pedig nincs kutyánk. Nyulainkat féltve felpattantam és elemlámpával a kertet pásztáztam, majd negyedóra hosszat, anyasült meztelen. (Kihagytam egy betűt, de jó lett.) Nem is tudtam utána elaludni sokáig. Hamar eljött a reggel és én későn jöttem rá, miért lett volna jobb előző este összedarabolni a húst, a paprikát, a tűzifát. Azért nem voltam ideges, viszont Zitám észrevétele, miszerint az este kihúztam a teraszon lévő italhűtőnek kinevezett háztartási gépünk hálózati csatlakozóját a konnektorból, hogy a helyére bedugva a kisköszörűvel megélezzem az összes késünket és elfelejtettem visszacsatlakoztatni, no az már teljesen elszomorított. Gyakorlatilag az este feltöltött készülék melegen tartotta a hűtésére bízott italokat. Sietve pótoltam a hiányosságot, úgyhogy mire megjöttek az első vendégek, már hűvös italokkal rendelkeztünk. Azért néhány sörbe jégkockát csempésztem felszolgálás előtt és ez nagyban javított hőmérsékletén. A bográcsba pedig sertéspörkölt cigányosan hozzávalói kerültek. Zita tárkonyos pulykaraguval készült, mindemellett rengeteg kagylótésztát főzött. Időben elkészültünk mindennel és nem égett oda semmi sem. A mi főzőtudományunk mellett az íz már mellékes. Tamara emeletes tortát fújhatott volna el, ha a szél nem szól közbe. A minitűzijáték a tortán remek volt, csak úgy ontotta magából koromszemcséket vagy miket. Ettől függetlenül finom lehetett, mert nem sok maradt belőle. Palacsinta is sült kedvesem serpenyőjében, áfonya és eperlekvárt adott mellé. Anti pedig pulykafasírt golyócskákat sütött uzsonnára. Nagyon jó idő volt, hétágra sütött a nap, a gyerekek a nyúlköztársaság reformjával voltak elfoglalva. Teljesen átalakították a nyúlvár bejáratát, nem kis energiát fektetve be. Titi fiam a hintaágyból figyelte az idősebb generációk furcsa és biztosan néha unalmas társalgását. A felnőttek iszogattak, beszélgettek, végül a férfiak énekeltek is egy kicsit csapatszellem erősítés céljából. Én még a közeli kocsmába is elbicikliztem sör utánpótlásért. Noémi lányom rögtönzött fodrászműhelyt nyitott az udvaron és vagy négy vendég kurta frizurával folytathatta a napot. Tehát kellemest a hasznossal. Az egyetlen szürke kiscicánk is gazdát talált magának és elautózott vele. Kegyetlen helyről menni kell. Igen bevallom, bántottam őt, délelőtt felugrott az asztalra és a darabolt disznóból szerette volna kivenni a részét. Rajta kaptam, éktelen haragra gerjedtem és a grabancánál fogva földhöz vágtam. Talpra érkezett, de olyan erővel, hogy percekig nem mozdult és később is imbolyogva járt. Nagyon bántam durvaságomat. Már egy óra múlva szerencsére semmi baja nem volt. Estére ketten maradtunk, elpakoltunk és elmosogattunk, unk unk unk elaludtunk.