2008. október 22., szerda

Nem sokat, de nehezen

Sok munka, sok stressz, új finom sör. Desperados. Kukoricasör tequila ízesítéssel. Finom, de drága. Nem érdekel az ára. Akkor miért írom, hogy drága? Nyulainknak téli szállást építettem kukoricaszárból, melyet a szomszéd méhésztől kaptunk. Tamara is szívesen birtokolná, de nyulaké az elsőbbség. Autóm megjavítottam így, már lehet kocsikázni, nem forr a víz. Kislány sziámi cicánk Kicsi, sajnos nincs többé. Kimerészkedett a kerítésen kívülre egy este és Zita másfél óráig kereste, hívogatta, hiába. Végül a kapu előtt az úton találta élettelenül. Autó ütötte el. Nagyon megsiratták a lányok. Azért nekem sem volt könnyű behoznom, eltemetnem. Muszáj volt betöltenünk a keletkezett űrt. Újabb cica került a házba. Három hónapos kislány, Csiki. Kandúrom Huncut sokáig szomorkodott és sokára lesz olyan a kapcsolatuk Csikivel, mint Kicsivel volt. Tíz évvel ezelőtt minden más volt. Mi is. Íme egy kis ízelítő. Holnap több időm lesz, írok.

Nincsenek megjegyzések: