Anti-Szombaton hajnal 5-kor szólt a kakas. 6-kor indultunk Ákossal Gyopárosra, Pannon bulit hangosítani. Sima út, gyors kipakolás, egy óra múlva pedig, már szólt is a zene. Választottam egy nyugágyat a közelben és élveztem a gondtalan perceket. 11 órakor megjött Zita és Tamara. Mentünk fürdeni, csúszdázni. A csúszda nagy kanyargós, vizes, veszélyes. Tamarát két lábammal közrefogva próbáltunk lecsúszni. Addig nem ment a dolog, míg rá nem jöttem, hogy hanyatt kell feküdnöm. Na innentől kezdve már repültünk. Meg is érkeztünk, csak később, mint kellett volna, így az utánunk jövő, süldő leány sarok csontja a bal lapockám alá bökött egy hatalmasat. A leányka vígan el balra, én hosszú ideig beszorult levegővel jobbra. Néhány percre szükség volt, hogy újra a megszokott ritmusban lélegezzek tovább. A Pannonos ügyességi vetélkedőn is részt vettünk Tamara kedvéért. Telt az idő, gyűltek a felhők, egyre hangosabban dörgött az ég, végül szépen lassan eleredt az eső. A bulinak vége lett, Zitáék gyorsan hazaindultak. Mi pedig Ákossal összecsomagoltuk a hangtechnikát. Tetszik ez az LT, nagy kényelmes, szedi a lábát. Péter öcsém autója. Kölcsön adta, míg ők üdülni mentek a fehér Transporterjükkel. Ma, hétfő reggel készülünk a Szigetre. 11 órakor indulunk a Jeffo's Dream zenekarral. Imádok velük utazni, nagyon vidám, értelmes társaság, mindemellett remek a zenéjük is. Tamara nagyon szereti Dorkát, már első találkozásuk óta. Most Tami nem jön. Korábban elvittük magunkkal Tokajhegyaljára. Szinte egész nap az egyházi sátorban voltunk, mert ott lehetett gyöngyöt fűzni, rajzolni, játszani. Zita zongoráját kellene elhozni abból a tanyasi házból, ahol már annyira nem törődnek vele, hogy nagy zsákokkal pakolták meg a tetejét. Két lehetőségünk van. A szülei tanyájára visszük, ahol minden hétvégén megfordulunk, vagy egy barátom tanyájába melyet nem laknak ugyan, de rendben van. Viszont, feltehetően ott nem járunk majd sűrűn, lévén ellenkező irányba. Zárásként a Transporter és Zita autója az Opel, valamint az LT.