Pannonnet

December 12-ét írtunk ezen a napon. Besétáltam a Pannon kirendeltségére, hogy megvegyek egy modemet, mellyel könnyen és gyorsan lehet internetezni. Feltéve, ha van 3G-s térerő az adott helyen, ahol használnám. A szerződés gyorsan elkészült, az aláírás még gyorsabban, Az ügyintéző fiatalemberről csak jót tudok mondani, sőt nem értem hogy tud létezni két olyan kolléganő mellett, akik korábban ott jártamkor nagyon rossz benyomást tettek rám. A munkájukat megfelelően végezték, de míg Csabánál embernek is éreztem magam, náluk csak egy ügyfél voltam, vagy inkább egy ügyfélszám. A modemet a szerződés szerint harminc napig használhattam 500MB forgalom, 2000 forintért és ha nem válik be valamely oknál fogva akkor visszavihetem, bontjuk a szerződést és mindenki megy a maga útján tovább. Viszont ha beválik akkor szerződést módosítunk és két év hűség, korlátlan letöltés, valamint 6000 forint havidíj is lesz. Tehát egy hónap múlva mindenképp találkozunk-búcsúztunk el egymástól. Szüleimnek szántam a modemet, szerettem volna bevezetni Őket abba a virtuális világba ahol az információért nem kell elbiciklizni vagy buszozni a városba, postára. Sajnos, nem volt megfelelő térerő egyik szobában sem. Így szélessáv nem vagy csak nagyon ritkán működött. Gondoltam, használjuk ki az egy hónapot, internetezzenek az idősek kis sebességgel legalább nem kattintgatnak összevissza, lesz idejük átgondolni a következő lépést. Anyám két kézzel fogta az egeret, hogy a megfelelő helyre vezesse a kurzort, viszont kattintáskor már elmozdította, ebből sok kudarcélménye származott. Sőt még arra is képes volt, hogy egyik kezével az egeret rögzítette és a másikkal az alátétet mozgatva navigált a megfelelő helyre. Király. Közben elteltek az ünnepek és én is zökkentem egy nagyot a megszokott kerékvágásnál. Közeledett január 12-e. Természetesen ezt is az utolsó pillanatra hagytam, mint mindig mindent. Hétfő, Pannon kirendeltség, Csaba, szerződésbontás, készülék visszavétel, papírmunka, minden rendben. Egészen addig míg az 500MB-hoz nem értünk, no itt történt a baj. A gép kihozta, hogy fizetnem kell 70.000.- forintot. Nevettem egyet. Mondom kizárt, hogy ennyire túlléptük volna a keretet, nem is működött nagy sebességgel a modem. Csaba tanácstalankodott, elment segítségért a mufurc kolleganőjéhez. Kiszámoltam 6ft/MB túllépés közel 12GB letöltést feltételez, ez kizárt. Közben kiderítették az összeg valódi feladatát. Kötbér. Ugyanis túlléptem a harminc nap kipróbálási időt, december 31 napos volt, ezért már január 11-én vissza kellett volna vigyem a készüléket, viszont az vasárnap volt, akkor 10-én. No, most mi lesz. A program szerint ki kell fizetni a helyszínen és ha nem jogos, akkor majd később jóváírják a telefonszámlámon. Veszett fejsze nyele. Nálam csak 40.000.- forint volt, a kártyámat pedig letagadtam, hogy nálam van, közben zártak is volna már, így fizetés nélkül távoztam és annyiban maradtunk, hogy írjak emailt az ügyfélszolgálatnak, részletesen vázolva a körülményeket és kérjem a kötbér eltörlését. Kössz. Jó kis gyomoridegem lett. Alternatívaként felmerült, hogy a szerződést módosítva, lesz egy gyors pannonos netem két évig, havi hatért. Igaz az 144.000.- forint, de legalább kapok valamit a pénzemért. Mert a kötbér nagyon értelmetlen kiadás. Otthon levélírás. Másnap visszaigazolás. Másfél hét izgalom, minden levélbeolvasáskor.

Végül felhívott egy hölgy a Pannon Egyedi Igénykezelési Csoporttól. Igen jó erőben volt, akkora követ gördített le a szívemről, közölte elbírálták a kérelmem és jóváírják a kötbért, vagyis nem kell befizetnem a 70 ezret. Happy end.